Nem akármilyen túrára indulsz Guatemala végtelen őserdőibe, hogy alig látogatott piramiscsodákat fedezz fel. A kötelező Tikal mellett eljutsz Yaxhába, Uaxactúnba, Nakbéba és El Miradorba, melyeket csak igen kevesen látogatnak, mert nehéz az elérésük. Te is izzadni fogsz rendesen, mert egy hét alatt több mint 120 kilométert fogsz lesétálni ősi maja ösvények mentén. Cserébe olyan élményben lesz részed, amiről gyermekkorod óta álmodtál.
Tukánok, arapapagájok, bőgőmajmok, mérges kígyók és tarantulák, ők azok, akik garantáltan végigkísérnek majd utadon, de kis szerencsével láthatsz majd ocelotot vagy tapírt is. Gyönyörű utazás ez, de élvezni csak akkor fogod, ha bírod a trópusi klímát és a kemény gyalogtúrákat. Mindezt az élményt Semuc Champey fantasztikus vízeséseinél és egy karib-tengeri őserdei lodzson dolgozhatod fel. A guatemalai dzsungeltúra eddig mindenkinek megváltoztatta az életét! Változtassa meg Tiédet is!
Budapestről indulva amszterdami és houstoni átszállással a késő esti órákban érkezel meg Guatemalavárosba. Az éjszakát egy belvárosi vendégházban töltöd.
A reggeli órákban indul a buszod Verapaz hegyei közé, Cobánba. A Motagua-folyó medrét követve Rio Hondóig utazol, majd onnan buszod északnak fordul. Csodás köderdőkön haladsz át, buszod majd 1500 méter magasra hág fel, mire eléri Cobán városát. Innen másfél óra további buszozás Lanquín faluja, mely Verapaz egyik legszebb települése. A helyi kakchíkel indiánok népviseletben sétálgatnak az utcán, gyerekek fociznak és fotózkodnak. Szállásod Guatemala egyik leghangulatosabb lodzsa lesz, az El Retiro, mely a Cahabón-folyó partján fekszik. Lecuccolsz a bungalódban, majd vár rád Lanquín csodás barlangja, ahonnan naplementekor milliószám röppennek ki a denevérek.
Reggel egy kisbusszal a 10 kilométerre fekvő Semuc Champey felé veszed az irányt. A gyönyörű vízesésrendszer a hegyek túloldalán egy szomszédos völgyben fekszik. Alig 20 perc kocsival, azonban a napot nem itt kezded, hanem a szomszédos Las Marías-barlangban. Ezt a barlangot alig 5 éve nyitották meg az adrenalintól túlfűtött kalandorok előtt. Az alig 2-3 órás barlangtúra alatt megtanulsz vízesést mászni, sziklaugrani a teljes sötétben egy barlangi tóba. A víz, minél beljebb mész, annál hűvösebb, te mégis izzadni fogsz. Ja, mindezt egyetlen gyertyával a kezedben kell megtedd. Ezután jöhet Semuc Champey. Bár hívogat a mélyzöld színű víz, te 45 perces izzasztó sétára készülsz a szomszéd csúcsra, ahonnan a Föld egyik legszebb panorámája tárul szemed elé. Alattad 200 méterrel zubog Semuc Champey, a számtalan terasz látványa letaglózó. Visszatérsz a folyópartra és délután 4-ig lubickolsz a 30 fokos vízben. Ezután gyalog indulsz vissza az El Retiróhoz. Csodás ültetvényeken és köderdőkön át vezet az utad nyomodban maja gyerekekkel, akik boldogan fotózkodnak. Este érsz csak vissza a szállásodra.
[Táv: 11, Menetidő: 2,5 óra]
Visszatérsz Cobánba, majd onnan északnak tartasz keresztül Alta Verapaz őserdővel borított mészkőszirtjein. Magad mögött hagyva a hegyeket a Yucatán-félsziget mészkőplatóján találod magadat. Kora délután futsz be Sayaxché városkájába, ahol a szállásod egy folyóparti vendégház lesz. Megebédelsz, majd irány egy furgon platóján Ceibal romvárosa. Az apró maja településen nem fogsz égbetörő piramiscsodákat látni, de jó kezdete lesz ez dzsungeltúrádnak. A központi templom után irány a csillagvizsgáló, majd a Rio Pasión partja. Közben fényképeződet tartsd készenlétben, mert fejed felett pók- és bőgőmajom családok ugrándoznak majd. A folyóban fürdőzés után visszatérsz Sayaxchéba. Vacsorára egyél egy sült halat!
Hajnalban misztikus csónaktúrára indulsz Aguateca romvárosába. A Petexbatún-lagúna partján emelkedő romvárost másfél órás dzsungelhajókázás végén éred el. Számos gém és papagáj lesz látható az út alatt. Aguatecát csak igen kevesen látogatják, ezért autentikus kalandra számíts. Végigsétálsz a 90 méter magas sziklafal tövében, melynek tetején emelték a maják városukat. A szikla tetejére felérve csodaszép kilátás tárul majd a szemed elé a lagúnára és a trópusi esőerdőre. A romok - Ceibalhoz hasonlóan - aprók, de itt is rengeteg majom, ormányos medve és aguti kíséri majd utadat. A romokat kb. 3 óra alatt járod körbe, majd visszatérsz Sayaxchéba, ahol átkelsz a Rio Pasión túlpartjára, majd irány Flores. Délután 4 óra magasságában foglalod el a szállásodat a Petén Itza-tó közepén elhelyezkedő szigeten. Este érdemes beülni egy jobb étterembe, mert a következő egy hétben tábori koszt vár rád.
Reggel bevásárolsz minden fontos holmival a következő egy hétre, mint a függőágy, a szúnyogháló, kötelek és a machete. Ebéd után kisbusszal Yaxhába utazol. A Belize-i határtól alig 20 kilométerre fekvő romváros az azonos nevű őserdei lagúna partján fekszik. 3 óra magasságában érkezel a romokhoz, amiket sokkal kevesebb turista látogat, mint Tikalt. Éppen ezért itt sokkal több az állat, jó eséllyel láthatsz tukánokat és papagájokat körözni a piramisok felett, a fákon pedig pókmajmok ugrálnak és bőgőmajmok üvöltenek. Naplementére felmászol az egyik piramis tetejére. Az éjszakát függőágyban töltöd a romok árnyékában a lagúna partján.
KÜLÖNPROGRAM: Éjszakai krokodilles a Yaxha-lagúnán (kb. 10 $/fő).
Hajnalban már fent ülsz a főpiramis tetején és várod a napfelkeltét. A piramist körbevevő fákon ébredeznek a bőgőmajmok, amik hangos üvöltéssel tudatják az erdő lakóival, új nap virradt. A misztikus hangulatú napfelkelte után csónakba pattansz a lagúna partján, és Topoxté apró szigetére utazol. A kis szigeten maja romok állnak. Állítólag ez volt az egyetlen olyan maja romváros, amin papnő uralkodott. Kora délután kisbuszoddal elindulsz Tikal felé, ahová 3 óra felé érkezel. Felkötöd a függőágyadat egy palapa alá, majd naplementét nézel a Gran Plazáról.
Fél 7-kor a romváros végében álló IV-es templom tetején állsz és várod a napfelkeltét. Misztikus látványban lesz részed. A pára egyik pillanatról a másikra emelkedik fel, kirajzolva a többi templom sziluettjét. A napfény első sugaraiban rákezdenek a bőgőmajmok a távoli erdőkben, a madarak ezer szám kezdenek röpködni a fák felett. Miután kiélvezted a pillanatot, nekivágsz a romoknak, hogy megismerd minden szegletét. Eljutsz az Mundo Perdidóhoz (Elveszett világ), majd az V-ös templom csúcsára mászol fel, ahonnan tisztán látni a Gran Plaza két legnevesebb épületét. Dél magasságában hagyod el a romvárost. Ellátogatsz az apró múzeumba, majd megebédelsz. 3 óra körül érkezik az uaxactúni busz, amire felpattansz, és irány Guatemala egyik legeldugottabb települése. Másfél órán át kanyarogsz a busszal az őserdei ösvényen. A fák ágai belógnak az ablakon, a dzsungelmobil ide-oda billeg a rossz minőségű földúton. Uaxactún egy alig 500 fős falu a világ végén, ami egy régészeknek épített apró leszállópálya mentén épült. A reptér ma már csak legelő. Szállásod a hangulatos, de igen primitív Aldana’s Lodge lesz. Naplemente előtt megismerkedsz a helyi romváros egyik részével
Reggeli után körbejárod Uaxactún ősi romvárosát, amit a maják a csillagok állása és a napjárás alapján építettek. A program alig 3 órás, dél magasságában már szállásodon menetkészen állsz, hogy belevágj életed legizgalmasabb, de legnehezebb túrájába egyben. A mai napon nem mész sokat, csak bemelegítesz a következő napokban rád váró kalandokra. Kezdetben egy széles, de sáros földúton haladsz, kisebb irtások mentén. Idővel beszűkül az ösvény, és az utolsó órát már machetével a kezedben teszed meg. El Sibal feltáratlan romjait délután 3-4 óra magasságában éred el.
[Táv: 12 km, Menetidő: 3 óra]
Reméljük tegnap bemelegedtél, mert ma nagyon hosszú menetre kell számíts. Nakbé romvárosába igyekszel, ami nem kevesebb mint 37 kilométerre fekszik Sibaltól. Az ösvény a chiclerók által is alig járt, így nehéz és lassú lesz a haladás. Több helyen előkerül a machete, amivel magad előtt vágnod kell az erdőt, hogy előrébb juss. Persze túravezetőd és helyi vezetőd mindenben segít, a te kezedet nem fogja feltörni a dzsungelkard. Kisebb lagúnák mellett tartasz pihenőt, de sokáig nem várakozhatsz egy helyben, mert folyamatos lesz a harc a szúnyogok és hangyák ellen. Sötétedéskor éred el Nakbé romjait. Nakbé El Mirador fennhatósága alatt állt, talán elővárosa lehetett. Egy hatalmas, majd 40 méteres piramisa van, melynek csúcsáról gyönyörűen kirajzolódik a maják legnagyobb városának sziluettje. Egy palapa alatt töltöd az éjszakát, függőágyban.
[Táv: 37 km, Menetidő: 10 óra]
Korán reggel körbejárod a romokat, majd 9 óra felé nekivágsz ismét az erdőnek. Innentől az ösvény jól kitaposott, ezért felcsatolhatod oldaladra a machetéd és nézelődhetsz séta közben. 3 órás túra után érkezel meg El Miradorba, a maják legcsodálatosabb és legnagyobb városába. A romokat bár vagy 80 éve felfedezték, feltárni csak a ’90-es évek második felében kezdték, a látogatók előtt 1999-ben nyílt meg. Elérni csak gyalogosan vagy helikopterrel lehet, ezért igen kevesen vállalkoznak a város meghódítására. Kevés lesz a feltárt piramis, az épületek többségét máig őserdő borítja. Miután felkötöd a függőágyad és pihensz egy keveset, nekivágsz az egykor legfényesebb maja romvárosnak, El Miradornak. Feljutsz a Majmok piramisára, valamint a maják legnagyobb piramisára, a Tapírra. 73 méter magas, mára egész szépen feltárt épület tetejéről csodás a kilátás. Ezután irány a Jaguár templom, ahol megtekinted életed legmisztikusabb naplementéjét. Az 57 méter magas piramis csúcsáról letekintesz az erdőre. Most pillantod csak meg, hogy mennyire is él az erdő. Fáról fára ugráló pókmajmok, a nappalt búcsúztató bőgőmajmok, éjszakai alvóhelyet kutató tukánok és arapapagájok, amíg a szem ellát. Aztán jön a sűrű szúnyogfelhő, ami lekerget a piramisról. Tábortűznél vacsora, majd ha mázlink van, belóghatunk az egyik piramis belsejébe, ahol eredeti majakori falfestményeket tekinthetsz meg. Vigyázz a skorpiópókokkal!
[Táv: 12 km, Menetidő: 3 óra]
KÜLÖNPROGRAM:Ősi falfestmények megtekintése (6 $/fő)
Életed legkeményebb és leghosszabb napja következik. Hajnali 4-kor kelsz útra, hogy még a mai napon visszaérj Carmelitába. 41 kilométert teszel meg ez idő alatt, ami egyszerű erdei ösvényen is a becsületedre válik. Bár a nap végére mozdulni sem fogsz bírni, másnap már irtó büszke leszel magadra, hogy megcsináltad. Ha nem sikerül kijutni az erdőből egyetlen nap alatt, akkor a dzsungel mélyén éjszakázol. Menet közben megtekinted La Muerta aprócska romvárosát, valamint felmászol Tintal központi piramisának tetejére, ahonnan elszörnyülködve látod majd, mennyi is van még hátra a mai napból.
[Táv: 41 km, Menetidő: 12-13 óra]
A hajnali busszal San Andrés falujába utazol. A Petén Itza-tó északi partján fekvő falucska hamisítatlan peténi hangulatot áraszt. mindenki nyugodt és kellőképp be van lassulva. Rád is rád fér a pihentető semmittevés. Elfoglalod szállásod egy nagyon szép vendégházban, kilátással a tóra, majd irány a 30 fokos víz. Ha kedved tartja, átsétálhatsz San Joséba egy fagyira, vagy csónakázhatsz a Petén Itza-tavon.
KÜLÖNPROGRAM: Csónakázás a Petén Itza-tavon (kb. 25 US$/csónak).
Hajnalban indulsz útnak a kb. 5 órára fekvő Rio Dulce városkájába. A település igazából egy közlekedési csomópont, az egyetlen érdekessége a San Felipe erőd, amit a britek építettek a kalózok ellen, de alig pár nap alatt a tengeri rablók kezére került. A kalózok azon a kanyonon keresztül hajóztak fel, amin te az erőd megtekintése után lecsónakázol a Karib-tengerig. Csodálatos élővilág fogad, gyönyörű kócsagok, tukánok és arapapagájok röpködnek körülötted. A folyó egy őserdei kanyonban szalad végig, néhol megmártózhatsz egy-két termálforrásnál. A Karib-tengertől néhány kilométerre fekvő Finca Tatin nevű őserdei lodge-nál kiszállsz. Délután tehetsz egy rövid őserdei kirándulást vagy csak pihenhetsz egy nagyot az őserdőben felkötött függőágyak valamelyikében.
Egész napos pihenés a program a lodge-on. Elmehetsz kajakozni a környező lagúnákba, a közelben áll egy apró maja kézműves falu, ahol szépen faragott cuccokat vásárolhatsz, fürdőzhetsz a Rio Dulce langyos vizében.
KÜLÖNPROGRAM: Kajakozás a Rio Dulcén (5 US$/kajak).
Délelőtt ismét csónakba ülsz és a közeli Livingston városába csónakázol. A városka a garifúna kultúra otthona. A garifúnák a karibi szigetekről elmenekült fekete rabszolgák leszármazottai, akiknek az évszázadok során saját nyelvük és kultúrájuk fejlődött ki. Klasszikus karibi hangulatot idéző tornácos házak sorakoznak a főutca mentén, amikből kihallatszik a reggae. Esténként fantasztikus rasztafari hangulat uralkodik a bárokban, hajnalban langusztavadászok érkeznek a kikötőbe. Délután ellátogatsz egy gyönyörű fehér homokos, pálmafás öbölbe, ahol megmártózhatsz a Karib-tengerben. Az éjszakát egy helyi hostelben töltöd.
Reggel Puerto Barrios városába csónakázol, ahonnan visszatérsz Guatemala fővárosába. Elfoglalod a szálláshelyed, majd egy utolsó sétára indulsz Guatemalaváros főterén.
A reggeli órákban indulsz útnak, de csak másnap dél körül fogsz landolni Budapest repterén…
A túrára a következő felszereléssel készülj:
Észak-Guatemala, azaz Petén a Yucatán-félsziget mészkőplatójának, valamint a Cuchumatanes-hegység ellaposodó dombvidékének találkozásánál fekszik. A Petén Itza-tótól északra fekvő terület teljesen sík és őserdővel borított, dél felé dimbes-dombos és főként ranchek legelői láthatók. Cobán és Lanquín Verapaz hegyei között fekszik, ami az Altos Cuchumatanes keleti, alacsonyabb vonulata. Ez a vidék köderdőkkel borított. Rengeteg a vízesés, a barlang, sok része máig felfedezetlen. A térség legnagyobb folyója a Rio Pasión, amit Sayaxchénál fogsz keresztezni. A Karib-tenger partvidékét a Rio Dulce hozta létre, amit az Izabali-tó vize táplál. Gyönyörű őserdei terület ez, fantasztikus élővilággal. A tengerpart nem olyan, mint Mexikóban vagy Belize-ben, de vannak szép fehér homokos öblök.
Január a száraz évszak kezdete. Eső ettől függetlenül bármikor jöhet. A nappali hőmérséklet 30°C körül alakul, az erdő mélyén valamivel hűvösebb lesz, de ott a magas páratartalom miatt többnek fogod érezni. Az éjszakák az erdő mélyén hűvösek lehetnek, akár 10°C alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála, ezért készülj legalább egy pulcsival. Cobán és Guatemalaváros 1500 méter magasan fekszenek, így itt napközben nem lesz melegebb, mint 25°C, esténként soha nincs melegebb 10°C-nál.
Guatemala konyhája jellegzetes, de nem túl változatos. Éttermekben és kifőzdékben többnyire csirke kapható rizzsel, tortillával és kevés salátával. Sajnos az éttermek évről évre egyre drágábbak, de a kis kifőzdék, ún. comedorok aránylag olcsók. 2-3 US$-ért hozzá lehet jutni meleg ételhez. Jellemző, hogy a marha- és a sertéshúst nem tudják jól elkészíteni. Gyümölcsből bőséges a kínálat. Banán, mangó és papaja nagyon olcsón szerezhető be, de kapható alma és szőlő is, igaz, ezek igen-igen drágák. Nagyobb városokban megjelentek a gyorséttermek, így Flores és Santa Elena városában már van McDonald's. A legjobb kajáldák Livingstonban vannak, itt tengeri herkentyűket is kóstolhatsz, a hegyek között inkább rizsre és babra számíts.
Guatemala nemzeti itala a rum. Ezek közül a legkommerszebb és legolcsóbb a Quetzalteca, ami szinte ihatatlan. Valamivel jobb, de azért még mindig emberi fogyasztásra alkalmatlan, az a Venado. A Zacapa azonban a rumok rumja, igaz, az ára is borsos, egy üvegért 50 US$-t is elkérnek. Sörök közül a Gallo és az Ice Dorada hazai termék. A Brahva brazil import, és valamivel jobb. A bor nem jellemző, és ha van is, horror áron. A helyi gyümölcsturmixok kiválók és vitamindúsak, a többség mégis szénsavas üdítőket vedel. Saját termék a Super Cola, ami véleményünk szerint a legfinomabb kóla, ami ma a piacon kapható.
Ne fogyassz csapvizet. A palackos víz Guatemalában nem vészesen drága. A túrákra hozz magaddal víztisztító cseppeket vagy tablettát, mert jobb a békesség...
A repülőút az Amerikai Egyesült Államokon keresztül történik (New York vagy Miami átszállás), de még az indulás napján megérkezel Guatemalaváros repülőterére. Innen másnap reggel indul a géped Floresbe, ha igényled, foglalunk neked hostelt közel a repülőtérhez. Visszafelé az út az időeltolódás miatt másfél napig tart.
Helyben többnyire helyi közlekedési eszközöket veszel majd igénybe. Azért nem bérlünk saját kisbuszt, mert egyrészt borzalmasan rosszak az utak, másrészt pedig Guatemala egyik jellegzetessége a gyönyörűen lefestett csirkebusz Mivel a túra Guatemala kevésbé ismert területeit célozza meg, ezért gyakran kis távokat sok idő alatt küzdesz majd le az utak rossz minősége miatt.
Guatemala pénzneme a quetzal (Q). 1 US$ = kb. 7,8 Q. Guatemalában, ahogy egész Közép-Amerikában, az eurót nehéz beváltani, ezért dollárt hozz magaddal. Dombornyomott bankkártyák közül a VISA-t mindenhol elfogadják, egyéb kártyákat azonban csak egy-két automata fogad el, főként turista helyeken. Utazási csekk a nagyobb bankokban beváltható, de elég macerás és sűrűn akadékoskodnak miatta a bankban.
Guatemala a színes vásznak és kézműves termékek hazája, bár Petén lakói már nem igazán ápolják a hagyományokat. Ennek ellenére Floresben vagy Santa Elena piacán rendesen be lehet vásárolni. Ezt hagyd a túra végére, ne kelljen plusz súlyokat cipelned magaddal.
Az élelem alapvetően olcsó, de ha nem piacon szeretnél étkezni, hanem étteremben, akkor jól a pénztárcádba kell nyúlj. A gyalogtúra alatt ellátásod biztosított, városokban az utcai evészet hívei vagyunk. Ha Te is, akkor átlagos ajándékmennyiséggel számolva 300 dollárból kijöhetsz.
Guatemalában 110 V a hálózati feszültség. A mai elektromos készülékek általában már működnek ezzel a feszültséggel is, de teljesítményük alacsonyabb. Mindenképp ellenőrizd le, hogy elemtöltőd, GPS-ed működik-e 110 V-tal. Ha nem, akkor transzformátort kell beszerezz, ami nem kevés utánajárás, mivel nem kapható bármelyik elektromos szaküzletben. Általában repülőtereken beszerezhető, illetve interneten rendelhető, de nem olcsó. 100 US$ alatt biztosan nem úszod meg. Ha transzformátorra nem is, forma átalakítóra biztosan szükséged lesz. Az amerikai típus használható, ami kétágú, szögletes csatlakozó. Bármely elektromos szaküzletben beszerezhető 1000-2000 forintért. Repülőtéren is kapható.
Guatemala hívószáma 504. A vezetékes hívás ára internetkávézókból újabban egyre kedvezőbb. A mobilhívás ára azonban drága. Olcsóbb megoldás, ha kártyafüggetlen telefont hozol ki magaddal, amibe helyben vásárolsz kártyát. Fontos, hogy a telefonod legyen háromsávos, mégpedig olyan, ami bírja az 1900-as sávot (van olyan 3 sávos telefon, ami a klasszikus 900 és 1800 mellett a 2100-as sávon működik, az nem jó).
Guatemalában minden nagyobb településen van internetkávézó. A normál tarifa óránként 1-1,5 US$, sávszélességben azonban nagyok az eltérések, ezért ha képeket szeretnél képmegosztókra feltölteni, mindig kérdezz rá a sebességre. A legtöbb helyen van lehetőség DVD és CD írásra, azonban tapasztalat, hogy sok helyen nem értenek hozzá, ezért jobb, ha magad csinálod. egy-két városi szállón lesz wi-fi.
Jó felbontású GPS térképeket egyelőre nehéz beszerezni, de mint minden, ez is változik. Interneten kutakodj, helyben nem lesz túl sok időd felkutatni a lehetőségeket.
Veszélyekből Közép-Amerikában van elég, de ezek többsége nem a természetből származik. Guatemalában komoly gondot okoz a zsebesek jelenléte, éppen ezért nagy értékeket ne tarts olyan helyen, ahonnan az könnyen elvihető. Fényképezőgép a nyakba legyen akasztva, a hátizsákodat - főleg buszokon - fogd az öledbe vagy hordd a hasadon. A dugipénzt oszt szét több részletre és rejtsd el különböző helyeken. A zsebedben csak éppen aktuális költőpénz legyen, amit a legjobb olyan övben hordani, amin van zseb. Erőszakos fellépésekre nem kell számítani. A hölgyek kaphatnak megjegyzéseket, de nem kell félni, a guatemalai fickók nem erőszakosak. A gringó szó errefelé nem pejoratív, teljesen elfogadott, nem kell rajta felkapni a vizet.
Természeti veszélyek főként az őserdei túrákon adódhatnak. Többször volt probléma a skorpió a bakancsban vagy zokniban. Minden éjjel kösd fel a bakancsot egy ágra, reggel pedig gondosan rázz ki belőle mindent. Semmit ne hagyj éjszakára a földön. Menet közben ügyelj a keresztbe kidőlt fákra. Rá csak akkor lépj, ha meg vagy róla győződve, nem korhadt és nem vizes. Ha vizes, megcsúszhatsz és kitörheted a bokádat, ha korhadt, beszakadhat alattad, és a bokaficam mellé még össze is csipkednek a hangyák. Közvetlen a fa tövébe ne lépj, mert a kígyók szeretnek ott pihenni. A barva amarilla a legtöbbet látott mérges kígyó, de találkozhatsz korál kígyóval is. Veszélyt jelentenek a szúnyogok, amik maláriát, lakott települések körül Dengue-lázt terjeszthetnek. Van egy bögöly fajta, aminek csípése nem fájdalmas, de petéit az ember bőre alá juttatja, ami kifejlődve 2-3 hónapig is rághatja a húsodat. Komoly gondot nem okoz, de néha kellemetlen lehet. Ezen kívül találkozhatsz különféle pókokkal és darazsakkal, amiknek csípése ugyancsak fájdalmas lehet. Közép-Amerika őserdeinek tipikus rovarja a mandiga, azaz az óriás hangya, aminek csípése nagyon fájdalmas. A jaguártól és egyéb macskaféléktől ne tarts, nem támadnak emberre.
Guatemalában a higiéniás szint messze elmarad az európaitól. A szállók tiszták, de egyszerűek lesznek. Meleg víz nem nagyon lesz, de ez nem lesz kellemetlen, mert a nagy hőségben nem is nagyon vágysz majd rá. Az El Mirador túra alatt nem lesz fürdési lehetőség, pottyantós WC-ket kialakítottak egy-két táborhelyen. Az étkezéssel nem szokott gond lenni. Kövesd túravezetődet a piacra, ő tudja kinél lehet komolyabb gond nélkül étkezni. Csapvizet, lagúnából és patakból ne igyál, csak ha van víztisztító tablettád. A kórházak tiszták és modernek, de vidéken jobb, ha a piócás emberhez fordulsz.
Kötelező oltás nincs a térségbe, azonban erősen ajánlott a Hepatitis A+B kombinált és a Tetanusz oltások beadatása. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. Guatemala malária által fertőzött terület, ezért nem árt, ha íratsz fel a háziorvossal egy doboz Delagilt (a Malarón és a Lariam szedését nagyon nem ajánljuk). Ezzel kapcsolatban nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.
A védőoltásokról és a maláriáról részletesebben itt olvashatsz.
Guatemalában a közép-európai időzónához képest az időeltolódás -7 óra.
Az országba magyar állampolgárnak nem kell vízum, de hazaút előtt van repülőtéri adó (kb. 3 US$).
Perui dzsungeltúra Machu Picchuval, őserdei trekking Espiritu Pampába, amit egy ötnapos elvonulás követ az asháninka indiánok földjén.
Utazás Ecuador őserdőibe, biciklitúra az Andokban, barlangászás és dzsungeltúra Amazóniában, majd ayahuasca szertartás az indiánok között.
Expeditív utazás a hondurasi tawahka indiánok földjére, dzsungeltúra nem járt ösvényeken, majd pihenés karib-tengeri szigeteken.